Komposztálást népszerűsítő projekt Jobbágyi Község Önkormányzata szervezésében

Jobbágyi Község Önkormányzata elkötelezett híve a környezetvédelemnek, kiemelt szempont a lakosság környezettudatos szemléletformálása.
Jelen projekttel egyrészről széles célközönség számára történik meg a komposztálók ingyenes kihelyezése, másrészről a házi komposztálás népszerűsítése egyben szemléletformálást is végrehajt, biztosítva ezzel a projekt fenntarthatóságát.

Jobbágyi Község Önkormányzata pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Környezet és Energia Program keretében (KEOP) meghirdetetett „Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek” elnevezésű pályázati felhívásra

„Komposztálást népszerűsítő projekt Jobbágyi Község Önkormányzata szervezésében” címmel.

A projekt összköltsége 9.625.000.-Ft.
Támogatás összege: 9.143.750.-Ft.
Támogatás mértéke: 95%
Pályázat azonosítószáma: KEOP-6.2.0/A/11-2011-0027

Közreműködő szervezet neve és elérhetősége:
Energiahatékonysági, Környezetvédelmi és Energia Információs Ügynökség Nonprofit Kft 1134 Budapest, Váci út 45-H épület 6. emelet,
Honlap: www.energiakozpont.hu

Irányító hatóság neve és elérhetősége: Nemzeti Fejlesztési Ügynökség
Cím: 1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.
Levelezési cím: 1393 Budapest, Pf. 332.
E-mail: nfu@nfu.gov.hu Infovonal: 06 40 638-638 (474-9180)
Honlap: www.nfu.hu

A projekt során az akcióhoz csatlakozó önkéntes jobbágyi lakosok a házuk körül keletkező, biológiailag lebomló hulladékot helyezhetik el a pályázat keretében beszerzésre kerülő komposztáló edényekbe és készíthetnek belőle házi komposztot. A komposztálási folyamatot, az eszközök használatát ingyenes csoportfoglalkozások keretében tanulhatták meg a résztvevők. A projekt során 250 db komposztáló ládát osztottak ki ingyenesen a lakosság körében.

[slideshow_deploy id=’2228’]

Gyakran Ismételt Kérdések:

Mire jó a komposzt?

Az eddigiekből már kiderülhetett, hogy a komposzt vagy humusz a növények számára pótolhatatlan tápanyagforrás. Első sorban azért, mert benne a szükséges tápanyagok lekötött formában vannak ugyan, mégis a növények folyamatosan felvehetik őket. Ez az óriási előnyük a műtrágyákkal szemben, amelyek csak addig elérhetőek a növények számára, ameddig egy kiadós eső be nem mossa őket a talaj mélyebb rétegeibe (gondoljunk csak a felszín alatti vízbázisaink, folyóink, tavaink elnitrátosodására).
A komposztot tehát mind a szoba- és balkon növényeinkhez, mind a kerti növényeinkhez felhasználhatjuk, hiszen tápanyagra mindegyiküknek szüksége van. Az érett komposzt felhasználható önmagában is, de szükség szerint keverhetjük földdel vagy homokkal is.

Milyen eszközökre van szükségünk?

Meglepő, de egy maréknyi földben több az élőlény, mint ember a földön. Gondoljunk az erdei avarra: a természetben nap mint nap a mi beavatkozásunk nélkül folyik a komposztálás, azaz a szerves anyagok lebomlása és a humusz keletkezése. Ott nincs is más feladatunk, mint megcsodálni a természet működését. A saját vagy közös kertben viszont nekünk kell megteremtenünk a minél jobb minőségű komposztképződés feltételeit.

Mit tegyek a levágott fűvel?

Dobd el a gereblyét! Ez a meglepő felhívás arra utal, hogy nem kell mindig összegyűjtenünk a levágott füvet, a lehulló falevelet. A fű növekedéséhez, a falevél kifejlődéséhez szükséges tápanyagokat a növények gyökereiken keresztül a talajból veszik fel. Ami kor tehát a füvet a kukába gyömöszöljük, az őszi falevelet hatalmas füstfellegek kíséretében elégetjük, nem teszünk mást, mint meg semmisítjük ezeket a rendkívül hasznos szerves tápanyagokat. Bölcsebben cselekszünk, ha ezeket a zöld javakat hagyjuk elkomposztálódni. A füvet tehát, ha rendszeresen vágjuk, nem kell összegyűjtenünk: ha a „tett helyén” hagyjuk, hamarosan elszárad, majd lehullik a zöldellő fűszálak közé, s már is megindul a komposztálódási folyamat.
Ugyanígy felesleges az őszi faleveleket eltávolítanunk fáink, bokraink tövéből. A fű re hullott falevelek is tavaszra nagyrészt elbomlanak és nemsokára friss tápanyagot biztosítanak növényeink számára.
Persze fáinkat, bokrainkat telepíthetjük eleve olyan csoportokba, amelyek természetes komposztáló terepet jelentenek a lehulló faleveleknek. Sőt, egyúttal kiváló búvóhelyet, téli szállást is biztosíthatunk a sündisznóknak, katicabogaraknak és más élőlényeknek.

Mikor érett a komposzt?

A komposztálódás utolsó fázisában, ami kor még nem teljesen érett a komposztunk, ha „töményen” használjuk fel, kiégethetjük vele a növényeinket. Ha nincs még elég gyakorlatunk, hogy szemrevételezéssel is megállapítsuk az érettségét, végezzünk csírázási próbát. Ehhez egy lapos tálkába szórjunk a komposztból, majd könnyen csírázó magot: mustárt vagy zsázsát vessünk bele. Ha néhány napon belül egyenletesen kicsírázik, megnyugodhatunk. Ha bármilyen rendellenességet, például a növénykezdemények kiégését tapasztaljuk, csak földkeverékben használjuk a komposztot.

Keverés és aprítás, rostálás

Ha minél gyorsabban szeretnénk a természet munkájának gyümölcsét élvezni, a folyamatok meggyorsítása érdekében a komposztálóba kerülő alapanyagokat aprítsuk össze. Ezzel elősegítjük, hogy az élőlények nagyobb felületen férhessenek a zöldjavak-hoz. Ha egyenletesen jó minőségű komposztot szeretnénk, érdemes néhányszor megkevernünk a komposztban lévő anyagot. Ezzel a túlnedvesedésnek is elejét vehetjük. Rostáljuk át a kész komposztot. Távolítsuk el a szennyezőanyagokat, a nem komposztálódott növényi részeket pedig keverjük az új komposzt alapanyagokhoz.

Milyen komposztálót vegyek?

A konyhában nap mint nap keletkező zöldjavak komposztálásához azonban szükségünk van egy vagy két komposztáló tartályra. Ezek az általában fából vagy műanyagból készült, az utóbbi esetben felfelé keskenyedő hasáb alakú, tetővel ellátott eszközök optimális körülményeket teremtenek a komposztálódási folyamatokhoz. A két komposztáló azért előnyösebb, mert ha az egyik megtelt, megkeverés után hagyhatjuk a benne lévő anyagokat tovább komposztálódni.
Ilyenkor kerülhet sorra a másik. Ha nem túl nagy a család, mire ez is megtelik, az elsőben éretté válik a komposzt. Azután minden kezdődhet elölről. Tavasztól őszig, amikor a legmegfelelőbbek a körülmények, akár 5-6 hó nap alatt virágföld minőségű komposztunk keletkezik.
Ha szemügyre vesszük a komposztálót, külleméből magunk is rájöhetünk néhány fontos szempontra, illetve hogy melyek a komposztálódás feltételei. Vegyük sorra őket:

• Alapanyaga műanyag: könnyen kezelhető, tartós.
• Felfelé keskenyedő tartály forma: egyszerű felemel ni, ezért a komposztálódó alapanyagok időközönként könnyen megkeverhetők és a kész komposzt is gond nélkül kitermelhető.
• A tartály alul, a talaj felé nyitott: szorgos termelőmunkásaink, a talajban lakó élőlények: gombák, baktériumok, giliszták könnyen hozzáférhetnek az alapanyagokhoz.
• Légzőnyílások a paláston: az élőlényeknek működésükhöz levegőre van szükségük (oxigén, nitrogén).
• Zárt oldalak, tető: A komposztáláshoz megfelelő nedvességtartalomra is szükség van, tehát jó, ha a komposztálóba kerülő alapanyagok nedvesek maradnak, ugyanakkor például a túl nagy mennyiségű eső káros rothadási folyamatokat indíthat el. A zárt tér – különösen a hideg hónapokban – segíti fenntartani a folyamatokhoz szükséges hőmérsékletet.

Diólevél: ellenség vagy jóbarát?

A közhiedelem szerint a diólevelet meg kell semmisíteni. Az igazság az, hogy a friss diólevélben valóban vannak növekedésgátló anyagok, de ezek a komposztképződés során lebomlanak. Tehát nyugodtan eláshatjuk a csatabárdot, és a diólevelet korlátozás nélkül felhasználhatjuk a komposztáláshoz.

Milyen nyersanyagokat komposztálhatunk?

A konyhából és a háztartásból:

Zöldség-gyümölcs maradványok: káposzta- és salátalevél, krumpli-, gyümölcs- és uborkahéj; kávézacc és teafû, tojáshéj, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei, fahamu (max 2-3 kg/m3), növényevõ kisállatok ürüléke az alommal együtt, faforgács, toll, szõr, natúr, festetlen papír (pl.: tojástartó), festetlen gyapjú, pamut vagy lenvászon, festett biotextília stb. A déligyümölcsök héját rothadásgátló anyagokkal kezelik, ezért nehezebben bomlanak el. Kivételek ez alól az organikus vagy bio jelzéssel ellátott termékek, amelyek emiatt tápanyagban gazdagabbak és káros növény védõszer maradványokat sem tartalmaznak.

A kertbõl:

Levágott fű, gyomok, lomb, tűlevél, szalma, ágak, gallyak, elszáradt virágok, palánták, lehullott gyümölcsök stb. Az örökzöldek bizonyos fajtáinak friss lombjában a lebontó baktériumokat károsító anyagok vannak, az ilyen lombot szárítva használjuk fel.

Mik a komposzt előnyös tulajdonságai?

• Javítja a talaj szerkezetét, ami segíti annak levegőzését
• Fényelnyelő tulajdonsága elősegíti a talaj felmelegedését (tavasszal gyorsabb a csírázás), erre utal sötét színe is
• Jelentős a vízmegkötő képessége (nyáron nem kell annyit öntözni)
• Fokozza a talajban lakó élő lények aktivitását
• Növeli a növények betegségekkel, kártevőkkel szembeni ellenálló képességét
• Biztosítja, hogy a nehezen oldódó ásványi tápanyagok, mikroelemek a növények számára felvehetővé váljanak
• A gyorsan kioldódó műtrágyával szemben lehetővé teszi a különböző tápanyagok folyamatos felvételét
• A talajban esetleg előforduló méreganyagokat megköti.Előadás a komposztálásról – a megtekintéshez kattintson ide >>